Pár hete megvolt a záróvizsgám, tegnap pedig végett ért a télitábor. Jó volt a vizsga után még egy hétig nap mint nap bejárni és az utolsó készületeket megtenni a táborhoz. Az önkéntességet erre a félévre vállaltam, a téli tábor utáni napig. Most ez is eljött.
A képregényekben szerepelő szuperhősöknek általában végtelenített történeteik vannak, hisz ugye ha egy szuperhősködést abbahagyó szuperhősről nem lehet évtizedekig írni. De néha egy-egy szereplő azért felhagy a maszkos bűnüldözéssel. Például a Marvel egyik alternatív univerzumában, az MC2-ben Pókember végleg szögre akasztotta a hálóvetőt, miután lánya született. A lányáról persze kiderül, hogy örökölte apja pókszerű képességeit (valami szuperhősnek kell lennie a történetben, különben nem szuperhősképregény). Petert viszont ezen múlttal együtt látjuk, és hogy mit is jelentenek neki azok az évek, amiket hálóhintázással, bűnüldözéssel töltött. Látjuk hogy örömmel emlékszik vissza, kicsit hiányzik neki és hogy döntő fontosságú volt az élete szempontjából. Egy olyan időszak, amire örömmel és büszkén emlékszik vissza.
Az írás pillanatában még önkéntes vagyok. De már most tudom, hogy ez az öt hónap és kilenc nap nagyon különleges időszak volt az életemben, amire mindig örömmel fogok visszaemlékezni. Örömmel és hálával azért, hogy Isten megadta a lehetőséget nekem, hogy a szüleim támogattak, hogy a munkatársi csapat az első pillanattól befogadott.
Jó volt, hogy szakmai munkát is végezhettem, ami már állásinterjún is abszolút releváns gyakorlat volt. Jó volt egy olyan munkahelyen dolgozni, ahol a munkaidő része lehetett egy bibliai szövegkritika könyv olvasása, imádkozás. Jó volt, hogy az programozásban, rendszergazdaságban, felhasználó támogatásban is fejlődhettem. Jó volt, hogy láthattam, mit is jelent az, hogy munkahely, mit jelent napi nyolc órát dolgozni, mi az, hogy túlóra.
Nagyon jó volt a munkatársi csapat része lenni, hogy befogadtak az első pillanattól kezdve. Jó volt főállásban a Mekdszben dolgozni. Jók voltak a közös ebédelések, a sok vicc, képregényekről beszélgetni.
Jó volt.
